A legnagyobb jövedelemugrást a munkában töltött első 10 évében kapják meg az emberek, ez ugyan eltérő lehet, azonban tipikusan 25 és 35 éves koruk között van ez az időszak. Az ezt követő 10 évben (35 és 45 között) már tipikusan kisebb béremelések a jellemzők. Az igazán nagy változás azonban 45 éves kor után jön el. Ekkor ugyanis már sokszor nem is növekszik a jövedelem, hanem egyenesen csökkenésnek indul. Ennek a fő oka, ahogy idősebb lesz a munkavállaló egyre  kevesebbet dolgozik, különösen ha nehéz fizikai munkát végez.

Aki nem keresett eddig sem túl jól, aggódhat a nyugdíj miatt

A jövedelem visszaesése a leggazdagabb 1 százalékot a korábbi vagyonfelhalmozáshoz képest kellemetlenül érintheti, azonban a megélhetés miatt nekik nem kell aggódniuk. A jövedelem növekedésének megállása majd egy bizonyos kor után annak csökkenése sokkal rosszabbul érinti azokat, akik addig sem kerestek túl jól. Két lényeges következménye is lehet ennek:

• A jövedelem növekedésének megállása miatt a nyugdíjra felhalmozás éveiben nem növekszik a jövedelem, így nem lesz miből félretenni az időskorra.
• Az állami nyugdíjpillér járadékait az utolsó ledolgozott évek után állapítják meg. Ha viszont a nyugdíjba vonuláskor és 45 évesen megegyezik a kereset (vagy legalábbis nincs jelentős különbség a kettő között), akkor várhatóan a nyugdíj sem lesz túl magas.

A jelenlegi helyettesítési ráta 70 százalék Magyarországon. Ha 65 évesen megyünk nyugdíjba, akkor ezzel kalkulálva gyakorlatilag a 20 évvel korábbi jövedelmünk 70 százalékát kapjuk meg első nyugdíjként. Ez viszont erősen kérdéses, hogy (a nyugdíjemelésekkel együtt) elég lesz-e a tisztes megélhetésre hosszútávon.