Ha nagyon jól teljesítünk az egyetemen, főiskolán, az miért nem elegendő garancia arra, hogy jó állást kapunk? Erre próbálunk meg választ adni!

Képzeld el, hogy a 20-as éveid elején jársz, és lehetőséged nyílna arra, hogy egy barátod ötletének megvalósításába fektetsz pénzt. Kit választanál, ha tudnád, hogy az ő sikere számodra bevételt hozna?

Ha őszinte akarsz lenni magadhoz, nem biztos, hogy azt a barátodat választanád, aki a legjobb az adatok bemagolásában vagy az esszéírásban. Vagy ha mégis, akkor egy igen fontos dologról elfeledkezel: a nem-kognitív készségekről.

A nem-kognitív készségek, más néven a személyes vagy „puha" képességek közé - ellentétben a valódi tárgyi tudást jelző kemény készségekkel - olyanok tartoznak, mint az idegen nyelv folyékony használata, vagy a programozói képesség, a szervezői képesség, a jó kommunikáció, a rugalmasság, és a kreativitás. Ezen képességek nagy részét a vizsgajegyek nem képesek mérni, viszont elengedhetetlenül szükségesek a munkahelyi sikerekhez. Egy, az Egyesült Államokban végzett kutatás eredményei szerint a munkaadók nagy része az új munkaerő kiválasztásakor fontosabbnak tartja a jó kommunikációs készséget és a munkához való hozzáállást, mint a lexikális tudást.

Egy, az 1960-as években, Michiganben végzett kísérlet eredményei is ezt támasztják alá. A Perry project keretében egy csapat hátrányos helyzetű kisgyerek képességeit fejlesztették tudatosan naponta. És habár a kísérlet eredményeként kezdetben emelkedett az IQ-juk, 8 éves korukra ugyanolyan intelligencia-eredményeket mértek náluk, mint azoknál a kortársaiknál, akik nem vettek részt a programban. Felnőttként azonban kirajzolódtak a különbségek: a programban résztvevők a munkahelyeiken többet kerestek, és kisebb valószínűséggel voltak érintettek bűncselekményekben.

És habár a program az eredeti cél elérésében elbukott – hosszú távon nem emelte a résztvevők IQ-eredményét – de az eredmények igen fontosak: felruházták a gyerekeket azokkal a nem-kognitív képességekkel, amelyek az életben való érvényesüléshez szükségesek. Ez azt jelzi, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a nem-kognitív készségek fejlesztésére. Az iskolai, egyetemi tanulmányok ugyanis erősíthetik és javíthatják a nem-kognitív készségeket. Ezáltal pedig nagyobb esélyünk lesz az életben való jó érvényesülésre és a sikeres karrierépítésre.

Fotó: FreeDigitalPhotos