Törvénysértő, és milliós bírsággal büntethető, ha egy munkaadó a közösségi médián keresztül szerez információkat az állásinterjúra jelentkezőkről, vagy személyiségtesztet töltet ki velük.

A hazai munkáltatók többsége nincs tisztában azzal, hogy a hatályos törvények szerint az érintett engedélye nélkül a személyiségprofil készítésének és tárolásának minden formája tiltott, beleértve a személyiségtesztek készíttetését és a közösségi oldalak (Facebook, iwiw) tartalmának elemzését is – hívja fel a figyelmet közleményében a Balázs & Holló Ügyvédi Iroda.

Az adatvédelmi ügyek specialistája rámutat: a magyar törvények már a kiválasztás során is lehetővé teszik a személyes adatok kezelését, de ehhez elengedhetetlen a munkáltatói adatkezelés pontos szabályozása és a megfelelő hozzájárulások előzetes beszerzése.

A kapcsolódó adatvédelmi bírság összege 100 ezertől 10 millió forintig terjedhet, és akár több alkalommal is kiszabható – olvasható a közleményben.

Így a munkavállalótól csak olyan adatokat szabad kérni, amely nem sérti a személyhez fűződő jogát, és a kiválasztás, a munkaviszony létesítése, teljesítése vagy megszűnése szempontjából lényeges.

A pályázókat az adatkezelést megelőzően tájékoztatni kell az adatkezelés elkezdéséről, és annak terjedelméről is, hiszen az adatvédelmi törvény szerint személyes adatok kezelése a kiválasztással kapcsolatban csak az érintett személy előzetes hozzájárulásával lehetséges.
Ugyancsak fontos, hogy a hozzájárulás nem lehet általános, mindenre kiterjedő, hanem nevesíteni kell a konkrét körülményeket, így a célt, a terjedelmet, az időtartamot, a kezelés módját és címzettjét. A túlzottan általánosan megfogalmazott nyilatkozat semmis, így az annak alapján történt adatkezelés jogellenesnek számít.

Az adatvédelmi törvény szerint személyes adatnak számít minden olyan adat, amely az érintett személlyel kapcsolatba hozható, illetve az ebből levonható következtetések is. Így például a lakcím és a lakcím alapján az illető kulturális irányultságára történő következtetések is. Ezeken belül szenzitív adat mindaz, amit az adatvédelmi törvény ilyennek minősít, így például az egészségi állapot, a bűnügyi háttér, a politikai, vallási meggyőződés.

Azon pályázóknak az adatait pedig, akiket nem vettek fel, a felvett dolgozó próbaidejéig, de maximum 30 napig tárolhatja a munkaadó. Ennek oka, hogy a próbaidő alatt a munkaviszony azonnali hatállyal megszűnhet, és ilyenkor gyorsan kell a munkatárs utánpótlásáról gondoskodni.

Fotó: FreeDigitalPhotos