Jump to content

Hallgatói szerződés: milyen munka számít bele?

2013. 07. 25. 00:00

Azt tervezed, hogy egyetemi vagy főiskolai éveid befejezése után külföldön vállalsz állást? Vigyázz, mert a hallgatói szerződés jó néhány hónapra Magyarországon marasztalhat.

Mi is az a hallgatói szerződés?

A magyar állam az egyetemisták és főiskolások oktatásáért cserébe hallgatói szerződést írat alá. Ebben kötelezi az állami ösztöndíjban részesülő hallgatókat, hogy az állam által biztosított pénzügyi támogatást azzal kompenzálják, hogy egy előre meghatározott ideig Magyarország területén vállalnak munkát.

Június 1-jéig az állami támogatással tanuló hallgatóknak a képzési idő kétszeresét kellett volna ledolgozniuk Magyarországon a diploma megszerzése után, június elejétől azonban ez az idő a felére csökkent. Az új szabályozás szerint tehát a tanulmányokkal megegyező ideig kell hazai munkaviszonyban állni az oklevél megszerzését követő 20 éven belül.

Egy szemeszter 5 hónapnak, vagyis 150 napnak számít. Így attól függően, hogy hány féléves a felsőoktatási képzésünk, annyiszor 150 napot kell minimum munkaviszonyban töltenünk Magyarországon, hogy eleget tegyünk a szerződés feltételeinek.

Ha valaki mégis úgy dönt, hogy nem teljesíti a kötelezettségét, vissza kell fizetnie a korábban kapott ösztöndíjat, mégpedig az inflációval megnövelt összeget. Arra is lehetőség nyílik, hogy nem a teljes időt, csak annak egy részét töltsük itthon munkával, ebben az esetben a teljes időszakból levonják az itthon eltöltött időt, és csak az így fennmaradó rész után járó költségeket kell megtéríteni. A KSH által megállapított infláció mértéke minden évben csak a még le nem dolgozott időszak költségeihez adódik hozzá.

Nem kell visszafizetnie a képzés költségeit annak, aki akár alap- vagy mesterképzésen, akár felsőoktatási szakképzésen az első (osztatlan mesterképzésen a második) aktív félév után meggondolja magát, és abbahagyja a tanulmányait. Nem kell teljesíteniük a szerződésben foglaltakat azoknak sem, akik három gyermeket vállalnak.

Hazai munkaviszonynak számít a megbízási szerződés alapján folytatott személyes munkavégzés (ha az ebből származó, adóköteles jövedelem eléri a minimálbér 30 százalékát), a vállalkozói tevékenység (egyéni és társas), és őstermelői tevékenység is.

Ha valaki mégis az állami támogatás visszafizetését választja, lehetősége van részletfizetésre is: ötmillió forint alatti visszatérítés esetén legfeljebb tíz évre, afölött tizenöt évre kérheti.


Fotó: FreeDigitalPhotos