Sok országban sokféleképpen próbálták, és ma is próbálják kezelni a globális pénzügyi és gazdasági válság tüneteit, de mára egyértelművé vált: a gazdasági növekedés még évekig nem tér vissza a normális szintre. Választ adunk azokra a kérdéseidre, amit ezzel kapcsolatban eddig nem mertél feltenni!

Miért van válság?

Azért mert az európai országok jelentős része hitt abban, hogy olcsó hitelekre építve fenntarthatja a magasra állított életszínvonalat. 2008 végén azonban kirobbant a globális pénzügyi válság, és a piacon nemhogy olcsó, de hitel sem nagyon volt egy ideig. Mivel azonban az unió – főként déli – tagállamai ebből finanszírozt ák a kiadásaik nagy részét, hirtelen elfogyott a pénzük, miközben a hitelszűke miatt a gazdasági növekedés is leállt. Vagyis a felduzzasztott államháztartási hiányt a gazdasági termelés bővülése nem tudta ellensúlyozni, miközben egyre nehezebbé vált a hitelek folyamatos pótlása.

De máshol ettől még jólét van Magyarországgal ellentétben, nem?

Nem. Az unió számos országa mentőcsomagért folyamodott, hogy legyen miből finanszíroznia az állam működését. Ehhez viszont a legtöbb esetben a meglévő szociális ellátás szintjét kellett csökkenteni. Így lehet az, hogy például Spanyolországban a fiatalok között a munkanélküliség aránya ma már magasabb mint 40 százalék. De jó példa Ciprus is, ahol a 100 ezer euró feletti bankbetétekre 20 százalékos különadót kellett kivetni.

Miért nem tettek valamit ezek az országok, hogy elkerüljék a csődöt?

Az államháztartás rendbe rakásához komoly reformokra van szükség, ami elsősorban az állami kiadások lefaragását jelenti. Vagyis kisebb lesz az közszférában dolgozók bére és létszáma, alacsonyabbá válik a nyugdíj, de megemelkedik az adó. Mivel ezek rendkívül kedvezőtlen lépések a választók számára, így a tagállamok politikai vezetői nagyrészt nem vállalták fel a komolyabb reformok elindítását, csak amikor már nagyon nagy volt a baj. Másrészt viszont míg ezek a reformok beérnek, az is több év.

Magyarország is kerülhet ilyen helyzetbe?

Magyarország a válság kitörését követően már közel volt a csődhöz, ám különféle intézkedésekkel sikerült azt elkerülnie. Ezért cserébe viszont ma is magas, 27 százalékos az áfa, és szinte minden olyan iparágat különadó terhel, amely a hazai gazdaság jelentős részét teszi ki.

Miért nem kértünk inkább segélyt?

Mert azzal hazánk teljesen elveszítette volna a befektetők bizalmát, és a piacról egyáltalán nem tudott volna ésszerű áron hitelekhez jutni. Ráadásul a segélyért cserébe további, a lakosságot súlyosan érintő megszorító lépést kellett volna vállalnunk.

Mikor lesz vége?

A legtöbb szakember szerint ehhez még bizonyosan évekre van szükség. A válság lezárásához vezető út meglehetősen bizonytalan, hiszen ehhez az kellene, hogy ismét növekedjen az országok termelése, a fogyasztói kereslettel együtt, és ezáltal új munkahelyek jöjjenek létre. Az viszont egyáltalán nem biztos, hogy az egyes kormányok által alkalmazott válságkezelési módszerek – mint például az olcsó hitelek ráöntése a gazdaságra – valóban elérik-e a céljukat.

Fotó: FreeDigitalPhotos