Tudta ön, hogy egy átlagos futball-edző, aki professzionális csapatok munkáját irányítja, nem tölt többet 17 hónapnál egy egyesület kispadján? Ez azért fontos, mivel az edzők sorsa pedig érdekes tanulságokat rejt más szakmák képviselői számára is.

A világ átalakul, a fociedzőkből is egyre kisebb valószínűséggel lesz Sir Alex Ferguson. A warwicki üzleti egyetem egyik tanára kiszámolta, hogy ma egy angol hivatásos fociedző átlagosan másfél évnél is kevesebbet tölt el egy adott csapat kispadján - miközben ez a hossz húsz éve még kétszer ekkora volt.

A közgazdász szerint a ma kezdő angol edzők 49 százaléka egyetlen lehetőséget kap a profik közötti bizonyításra. Eközben pedig számos régebbi edzők ül otthon a klubvezetések hívására várva. A trénerek életét pedig az is nehezíti, hogy számos kiöregedett futballista is az edzőkarrierrel próbálkozik. Ma már a menedzser elbocsátása a foci bevett áldozati rítusai közé tartozik.

Ez annak ellenére így van, hogy a Michigan Egyetem egyik professzora arra az eredményre jutott: a tréner személyénél sokkal inkább befolyásolja a teljesítményt a játékosok fizetése. Az edzőketakár tikáraikkal is helyettesíthetnék. Persze, az edző felelősséget vállal: arcot és nevet ad a csapathoz, és mindig ő viszi el a balhét. Magas kockázatok, magas fizetéssel.

Hogy mi ebből az érdekes?

Az edző tudja, hogy munkája általában jól fizetett, de kockázatos. A kockázatok és kifizetések pontos arányát mindig figyelembe kell vennünk befektetéseinkben, saját munkahely-választásunkban is. És nem minden kockázatvállalás fizetődik ki, ezért egyszerre kell óvatosnak és merésznek lennünk. Ez a művészet!

Forrás: Ezonomics

Fotó: Allie_Caulfield/Flickr