Húszmilliós csúcson tetőzik az eurózóna munkanélküliségi rátája jövő év végén, a befektetések aránya pedig egészen 2014-ig nem nő majd - állítja az Ernst & Young.

Mindezek ellenére 2013-ban már kevésbé komorak a valutaunió kilátásai mint egy évvel korábban - közölte kedden az Ernst&Young a legfrissebb Eurózóna Előrejelzése eredményeit, amely szerint a magyar gazdaság is javuló tendenciát mutat a jövő évtől. A közlemény idézi Havas Istvánt, az Ernst&Young magyarországi vezérigazgatóját, aki úgy véli: az eurózóna gazdasága egy biztonságosabb időszak elé néz, a növekedés azonban lassú és elhúzódó lesz. A trendforduló Magyarországon is érzékelhető, 2013-tól visszafogott, de folyamatos GDP-bővülést mutat az Ernst & Young előrejelzése. A prognózis szerint a következő években fél-egy százalékkal haladhatja meg az eurózóna átlagát a magyar GDP-növekedés.

A cég tanulmánya szerint az eurózóna gazdasága 0,2 százalékkal csökken 2013-ban. 2014 és 2016 között azonban már enyhe növekedés várható 1,3 százalékos éves bővüléssel. Ehhez hasonló növekedésre lehet számítani az évtized hátralévő részében is. Az északi és a déli tagállamok közötti határvonal továbbra is megmarad, a mediterrán térségben legkorábban csak 2015-től várható növekedést. Jelentősen csökkent annak valószínűsége, hogy Görögország kilép a valutaunióból, az országban ennek ellenére nem várható meghatározó növekedés mindaddig, amíg az ezzel kapcsolatos kételyek fennállnak - mutat rá az Eurózóna Előrejelzés.

Az Ernst&Young prognózisa szerint az eurózónában 2013 végén éri el csúcspontját a munkanélküliség, az állástalanok száma egész évben nőni fog, csaknem 20 milliónál tetőzve. Az álláskeresők aránya Görögországban lesz a legmagasabb, meghaladja majd a 28 százalékot. A jelentés szerint az eurózónában folyamatosan csökkenő inflációra lehet számítani, amely 2015-re elérheti az 1,3 százalékot. Ezzel párhuzamosan az Európai Központi Bank a következő öt évben várhatóan nem változtat a jelenlegi alapkamaton.

A cégek továbbra is várakozó álláspontra helyezkednek a következő időszakban, visszafogva a foglalkoztatásbővítést, a tőkebefektetéseket, valamint a vállalati felvásárlásokat és fúziókat. Ennek következtében 2013-ban 1,2 százalékkal csökken a befektetések aránya, a 2012-es 3,6 százalékos visszaesést követően. Az üzleti befektetéseket a továbbra is szűk hitelpiaci helyzet is visszafogja a közeljövőben. A bankok egyre szigorúbbá váló hitelezési hajlandósága leginkább a kis- és középvállalkozásokat érinti majd a tanulmány szerint.