Mindenki azt szeretné, ha az aktív évei alatt felhalmozott pénzzel sikerülne biztosítania az anyagi biztonságot idős, nyugdíjas napjaira. Azt azonban senki sem tudja, hogy meddig fog élni, vagyis azt, hogy meddig kell fedezni a felhalmozott pénzzel az anyagi szükségleteket.

Előfordulhat, hogy a félretett pénzünk idő előtt elfogy, és nélkülözni kell idős napjainkban, miközben azon bánkódunk, hogy ha jobban osztottuk volna be a pénzünket évekkel ezelőtt, akkor most is lenne belőle. Ha pedig túlságosan spórolunk, megeshet, hogy sok dologtól vonjuk meg magunkat, és ezt később megbánjuk.

Mi lehet a megoldás a problémára? Az olyan életbiztosítást, amely életjáradékkal párosul, éppen azért hozták létre, hogy mindaddig, ameddig élünk, pénzt biztosítson a számunkra. Úgy tűnik, hogy az életjáradék ideális megoldás a problémára. Valójában azonban az életjáradék esetében ugyanaz az alapprobléma, amelyet a cikkünk elején felvetettünk, megmarad. Előfordulhat ugyanis, hogy hiába takarékoskodtunk és tettünk félre évekig az életbiztosításra, megtörténhet, hogy nem sokkal azután, hogy az életjáradékot elkezdjük kapni, történik velünk valami tragikus, és több évnyi félretett pénzünk a biztosítóé lesz. Persze ha egészségesek és szerencsések vagyunk, és hosszú élet adatik meg nekünk, akkor az a biztosító számára jelent veszteséget, hiszen az intézet vállalja, hogy mindaddig, amíg élünk, a vállalt járadékot biztosítja a számunkra.

Hogy mekkora összegű életjáradék jár nekünk, annak kiszámítása bonyolult matematikai képlet alapján történik. A kiszámításakor az átlagéletkorból indulnak ki, amelyet módosítanak a biztosított várható hátralévő élettartamát befolyásoló tényezők, úgymint a kor, a nem és az egészségi állapota alapján.

Az életjáradékoknak több fajtája van, érdemes ezekkel is tisztában lenni, nehogy a szerződés megkötése után érjen meglepetés bennünket. Létezik azonnal induló élethosszig tartó járadék, ami a tőke biztosítóhoz történő befizetésétől kezdve a járulékos hátralévő egész életén át tart.

A korlátozott tartamú életjáradék az élethosszig tartó járadéktól annyiban tér el, hogy csak egy bizonyos élettartamra szól, ennek elérte után akkor is véget ér, ha a biztosított még él.

A halasztott életjáradék élethosszig tart, de nem indul meg azonnal, amikor a biztosítóhoz befizetik a tőkét, az csak a szerződésben szereplő időpont után, akár 10-15 évvel később indul.

Az elöl garanciaidős életjáradék esetében a szerződésben meghatározott időre a biztosító garantálja a járadékot még akkor is, ha a biztosított időközben meghal, ez esetben a kedvezményezett (illetve örökös) kapja a járadékot. A hátul garanciaidős életjáradék esetében a biztosító viszont azt vállalja, hogy a biztosított halála után még néhány évig folyósítja a járadékot.

A kétszemélyes járadéknak pedig két biztosítottja van, általában egy házaspár két tagja köti, és közösen gyűjtik az életbiztosítás díját. Ebben az esetben a járadékszolgáltatás csak akkor szűnik meg, ha mindkét fél elhalálozott.

Bármelyik formát is válasszuk, azzal jó, ha tisztában vagyunk, hogy az életjáradékkal nagyon sokat nyerhetünk, de ugyanannyit veszíthetünk is. Ám ha jó életbiztosítást és életjáradék-szerződést kötünk, nyugodtak lehetünk nyugdíjas napjainkban is.

Fotó: FreeDigitalPhotos