Az európai bankunió megteremtésére kidolgozott tervek fontos lépést jelentenek az euróövezeti válság megoldása felé, de ezeket a terveket úgy kell átalakítani, hogy Európa felzárkózó gazdaságai is bekapcsolódhassanak a majdani bankunióba - áll az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank szerdán kiadott éves helyzetértékelésben.

A bank szerint ugyanakkor a közép- és kelet-európai gazdaságok szempontjából most már inkább káros, semmint előnyös az euróövezettel szembeni kitettségük. A Jelentés az átalakulásról (Transition Report 2012) című 172 oldalas idei elemzés szerint a bankfelügyeleti rendszerek egyesítésére és a banki problémamegoldó mechanizmusok harmonizálására tett legutóbbi javaslatokkal az EU "nagy lépést tett a megfelelő irányba".

Az EBRD szerint azonban a tervezett új mechanizmusok nem lennének teljesek, ha csupán az euróövezeti tagországok vehetnének bennük részt. A bank elemzése szerint a problémára több megoldás kínálkozik, bár politikailag egyik sem tűnik egyszerűnek.

Az EBRD szerint módosítani lehetne például az euróövezeti stabilitási mentőmechanizmus (ESM) életre hívásáról szóló szerződést, oly módon, hogy az euróövezeten kívüli EU-tagállamok is csatlakozhatnának hozzá, ha egyben csatlakoznak az egységes bankfelügyeleti rendszerhez is. Így ezek az országok teljes jogú tagjai lehetnének a bankuniónak az euró meghonosítása nélkül is.

A közép- és kelet-európai országok, valamint az egykori szovjet térség átalakulásának finanszírozására több mint két évtizede létrehozott londoni fejlesztési bank szerdai elemzése szerint ennek alternatívájaként lehetséges lenne a bankunióbeli társult tagság intézményének megteremtése is az euróövezeten kívüli EU-országok számára. Ebben az esetben ezek az országok - az euróövezeti tagállamokkal ellentétben - nem adnák fel a saját bankfelügyeleteik felett gyakorolt ellenőrzést, viszont nem is részesülnének az ESM forrásaiból