Tavaly 15-20 milliárd forintba került a látványsportágak - vagyis a labdarúgás, a kézilabda, a kosárlabda, a vízilabda, és a jégkorong - derül ki a nemzetgazdasági miniszter egyik országgyűlési, írásbeli válaszából.

Scheiring Gábor (LMP) kérdésére a nemzetgazdasági miniszter kiemelte: a kormány a társasági adóból érvényesíthető adókedvezmény megalkotásával szeretné ösztönözni a látványcsapat-sportágak támogatása iránt elkötelezett társas vállalkozásokat.

Ennek érdekében a látványcsapat-sportágak támogatója a juttatás adóévében és az azt követő három adóévben - a támogatási igazolás birtokában - a fizetendő társasági adó 70 százalékáig terjedő adókedvezményt érvényesíthet, valamint a támogatás, juttatás értéke elszámolható az adózás előtti eredmény terhére is - emlékeztetett.

Rámutatott arra, hogy a támogatás nem közvetlen, célzott állami támogatásként, költségvetési kiadás formájában jut a sportszervezetekhez, hanem a látványcsapat-sportágakat támogató társas vállalkozások döntése, felajánlása alapján.

A sportcélú adókedvezmény költségvetési hatásának alakulását ugyanakkor a nemzetgazdasági tárca is figyelemmel kíséri. A rendelkezésre álló adatok szerint a 2011-ben a sportcélú adókedvezmény államháztartási szintű költségvetési hatása - számításba véve azt is, hogy az adókedvezmény révén megvalósuló beruházások többlet adóbevételt generálnak - összesen mintegy 15-20 milliárd forintra tehető, és a tárca idén is hasonló nagyságrendű bevétel-elmaradással kalkulál - fogalmazott válaszában Matolcsy György.

Hozzáfűzte: az adókedvezmény tényleges bevételi hatása többek között függ attól, hogy a benyújtott sportágfejlesztési programok közül az illetékes szervek melyeket, milyen összegben hagynak jóvá, milyen ütemezésben történik a támogatási igazolások kiállítása, a s