Olyan időszakot élünk, amikor meglehetősen gyorsan változik a forint értéke a többi devizával szemben. Ez pedig tovább nehezíti azt az egyébként sem egyszerű kérdést, hogy érdemes-e átváltani a pénzünket valamilyen külföldi fizetőeszközre, ha megtakarításban gondolkodunk.

Számos érv szól a forintban tartás mellett. Az első és legfontosabb ezek közül, hogy jóval egyszerűbb kezelni, mintha valamelyik devizában kellene számolnunk, hiszen nem kell foglalkoznunk a két pénznem közti árfolyamváltozásokkal. Emellett ha lejár a megtakarításunk, és szükségünk van a pénzre, az azonnal rendelkezésre áll, felhasználhatjuk. Míg ha devizában lenne, meg kellene várnunk azt a pontot, amikor az átváltás megfelelő arányban történik, hogy ne veszítsük el a hozamot az árfolyamkülönbségen.

Ugyancsak a forint mellett szól, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben igen magas kamatokat kínálnak a bankok az ott elhelyezett forint alapú betétekre, és vélhetően ez középtávon jelentősen nem változik. Ehhez képest a dollár, vagy euró alapú megtakarítások után a pénzintézetek csak jóval alacsonyabb kamatot hajlandóak kifizetni, ami csak akkor éri meg a forintkamatokkal szemben, ha az árfolyam közben számunkra kedvezően alakul. Ám ebben azért jelentős a szerencse szerepe is.

A deviza mellett viszont az értéktartás szól, hiszen az évek során a svájci frank, vagy az euró jóval kevesebbet vesztett értékéből, mint a forint. Gondoljunk bele, hogy néhány éve még 180 forint alatt tudtunk svájci frankot venni, míg jelenleg a váltószám tartósan 230 forint felett áll. A két fizetőeszköz árfolyamkülönbségén így jókora nyereségre lehetett szert tenni néhány év alatt még csekély összeg esetén is.

Van azonban olyan megoldás is, amely a két megtakarítási forma előnyeit ötvözi. Ilyenek a pénzpiacokba fektető befektetési alapok. Ezekbe az eszközökbe ugyanis forintban helyezhetjük el a pénzünket, de az árfolyamuk úgy változik, ahogy az alap által követett devizák értéke. Tehát úgy nyerhetünk az árfolyamkülönbségen, hogy közben nem kell az átváltással foglalkoznunk. A befektetési alapok középtávon javasoltak, mert az árfolyammozgások sűrűek, így negatívba is fordulhatnak. Két-három év alatt azonban a hullámok kiegyenlítik egymást úgy, hogy a végösszeg pozitív legyen.