Szász Károly elmondta: az élet- és nemélet üzletág díjbevételei és az egy főre jutó GDP-mutatók alapján Magyarország a környező országokkal összehasonlítva a trendvonalon helyezkedik el, nem tekinthető túlbiztosítottnak vagy alulbiztosítottnak egyik üzletágban sem, azon a szinten van, amit az ország fejlettsége lehetővé tesz.

Arra a felvetésre, hogy a magyar biztosítási piac az elmúlt évben - a hitelezéshez hasonlóan - zsugorodott, s nem látni, hogy milyen irányban tudna fejlődni, úgy vélekedett: Magyarországon azért nem tud lényegesen erősödni a biztosítási piac, mert a társadalombiztosítás - a nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszer - állami feladatként nagyon sok olyan kockázatot kezel, amelyet egy más struktúrában a biztosítási szféra is felvállalhatna. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez jellemző a környező országokban is, vagyis ebből nem lehet levonni azt a következtetést, hogy nálunk emiatt jobb vagy rosszabb a helyzet.

"Ha a gazdaságpolitika döntése az, hogy a társadalombiztosítás egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási ága ilyen típusú kockázatokat kezeljen, a biztosítási termékek előtti piaci rések szűkülnek. Ausztriában például az állam csak a munkahelyeken bekövetkező balesetekre nyújt fedezetet. Magyarországon minden balesetbiztosítás mögött ott van az állami háttér, ebből következik, hogy a kockázati jellegű biztosítások fejleszthetősége korlátozott" - mondta.

Ami a megtakarítási, járadék jellegű biztosításokat illeti, amíg a nyugdíjrendszer nem változik olyan irányban, hogy érdekeltté tegye az embereket abban, hogy kiegészítő biztosításokat kössenek, addig ezek a biztosítási termékek nem is tudnak igazán elterjedni. A biztosítási piac és az állami rendszerek között nagyon erős kölcsönhatás van - mutatott rá.

A PSZÁF elnöke szerint meg kell vizsgálni azt is, hogy milyen a biztosítói imidzs - milyen vélemények, hiedelmek vannak a biztosítókkal kapcsolatban -, milyen a biztosítási termékek közérthetősége, mennyiben igazodnak az egyéni igényekhez, s milyen az árszerkezetük. Szász Károly szerint ez az a terület, ahol a felügyeletnek tennivalói vannak.

"Ha el tudjuk érni, hogy az ügyfelek jobban megértsék a termékeket, s azok jobban megfeleljenek az igényeiknek, a fogyasztók egyre kevésbé fogják igénybe venni, a biztosítók pedig egyre kevésbé fogják alkalmazni a közvetítőket. A közvetítők kiküszöbölése lényegesen javíthatná a biztosítási penetrációt, mert csökkentené a biztosítási termékek árszintjét" - mondta Szász Károly.

Hozzátette: ehhez nagyon fontos lenne, hogy erősödjön a biztosítási termékek transzparenciája, s a termékek sztenderdizálása. Minél közérthetőbbek ugyanis a biztosítási termékek, annál nagyobb irántuk a bizalom. Erre nagyon jó példa a kgfb, amely jól sztenderdizálható, s - az internet korszakában - könnyen összehasonlíthatóak a különböző biztosítók által ajánlott termékek.

A biztosítók azonban újabban olyan szolgáltatásokat kívánnak a felelősségbiztosításhoz kötni, amelyekkel csökkentik ennek a terméknek az átláthatóságát. A termékek transzparenciája, sztenderdizáltsága ellentétes lehet a biztosítók érdekeivel, amelyek abban érdekeltek, hogy rákényszerítsék a fogyasztókat azokra a közvetítőkre, akik valójában nem az ügyfél, hanem a biztosító érdekeit képviselik. A felügyelet feladata, hogy a pénzügyi termékek fogyasztóinak érdekeit e területen is érvényesítse - mondta a PSZÁF elnöke.

Szász Károly szerint a biztosítási termékek elterjedésében nagyon fontos ösztönző szerepe lehet az államnak is, az egyes termékekhez nyújtott adókedvezmények vagy más intézkedések révén. Ha egyes termékeket kötelezően előír vagy támogat az állam, elősegítheti ezeknek a termékeknek az elterjedését - hangsúlyozta.