Herman van Rompuy, az EU tagországainak brüsszeli csúcstalálkozóján péntek reggel jelentette be, hogy a tizenhét euróövezeti ország és legalább hat további európai uniós tagállam új kormányközi szerződést köt a pénzügyi fegyelem szigorítása érdekében. Négy tagállam egyelőre nem döntött arról, hogy ratifikálja-e a megállapodást – ilyen ország Magyarország, Csehország, Svédország és Nagy-Britannia.

Csehország, Svédország és hazánk kormánya a csatlakozás előtt konzultálni fog parlamentjével, ugyanakkor Nagy-Britannia miniszterelnöke már bejelentette: az egyezmény feltételeinek elfogadása nem áll országa érdekében. A szerződés alapján a 0,5 százalékos GDP-arányos strukturális hiányt meg nem haladó költségvetéseket tekintik egyensúlyinak, míg 3 százalékos költségvetési deficit felett egyértelmű szankciókra számíthatnak az aláíró országok.

Orbán Viktor miniszterelnök pénteken az európai uniós tagországok brüsszeli állam- és kormányfői találkozóján kijelentette: a magyar parlamentnek meg kell vitatnia azt, hogy hazánk csatlakozzon-e az eurózóna tagállamainak péntek hajnali egyezségéhez. Ennek oka az, hogy a megállapodás érinti a nemzeti szuverenitást – magyarázta a kormányfő.

Erre bőven lesz ideje az Országgyűlésnek, hiszen csak márciusig kell döntést hozni arról – mondta Orbán Viktor. A miniszterelnök egyébként örömét fejezte ki az euróövezeti megállapodás kapcsán, ám újból megerősítette: a csatlakozás a zónán kívüli országok számára szuverenitási kérdés.

A magyar kormányfő a következőket mondta a kormányközi szerződésről: „Szigorúbb szabályokat jelent, vétójogot veszít el, aki csatlakozik és így tovább... És az én mandátumom nem terjed ki arra, hogy föladjak bármit is a magyar szuverenitásból, ezért a magyar parlamentnek ... döntést kell hozni ebben az kérdésben”.