Az elmúlt időszak gazdasági válsága rámutatott arra, mennyire sérüléken yekké váltak a magyar háztartások. A túlzottan nagy arányú hitelfelvétel ugyanis oda vezetett, hogy a lakosságnál egyébként meglévő tartalékok gyakorlatilag elvesztették értéküket. Azzal ugyanis, hogy a világgazdaság helyzete rosszabbra fordult, az itthoni lehetőségek is jelentősen beszűkültek. Az ilyen vészhelyzetekre félretett pénzek azonban nem sokat érnek, ha közben – akár az állás elvesztése, vagy a lecsökkent fizetés mellett – az egyre magasabb törlesztőrészleteket kell fizetni.

Legkönnyebb mindig akkor változtatni, amikor igazán nagy baj van. Az elmúlt időszak pedig megmutatta, hogy hazánkban tényleg komoly a probléma. A pénzügyi tudatosság növelése minden eddiginél égetőbbé vált. Ennek ellenére nem várható el az államtól, hogy a változás elindításának élére álljon.

Sokkal inkább alkalmasak erre a szerepre a pénzügyi szolgáltatók, hiszen számukra is elemi érdek, hogy a magyar háztartások nagyobb hányada kezdjen el tudatosan foglalkozni a pénzügyeivel. A legtöbbet a pénzügyi kultúra javításáért azonban mi magunk tehetjük.

Szó sincs arról, hogy drága tanfolyamokra kellene befizetnünk, netán valamely felsőoktatási intézményben pénzügyi szakirányú tanulmányokat kellene kezdeni. Számtalan megtakarítással és befektetéssel kapcsolatos kérdésnek magunk is utánanézhetünk. Így ráadásul még a számunkra felesleges területek sem rabolják az időnket. A saját pénzügyi kultúránk javulhat könyvek, az internet, vagy szakemberek segítségével. De egy baráti beszélgetés is már sokat segíthet „több szem többet lát” alapon.

Próbáld meg követni a pénzügyi és gazdasági jellegű híreket. Fontos tapasztalatokkal gazdagodhatsz, ha nem kapcsolod át a tévét a híradó gazdasági híreit meghallva. Ráadásul minél többet foglalkozol a témával, annál egyszerűbben eligazodsz majd, ha arra kerül sor, hogy milyen befektetésben helyezd el a megtakarításodat, vagy éppen mekkora, és milyen jellegű hitelt vagy képes felvenni.