A magyaroknak átlagosan valamivel több mint 1,2 millió forint megtakarításuk van bankszámláikon. Ekkora összeget tudnak a magyarok félretenni (nem számítva a készpénzben, részvényekben, ingatlanokban tartott pénzt), arra az esetre, ha elveszítenék munkájukat, esetleg valamilyen baleset, betegség, pénzügyi nehézség történne, és ekkora összeget tudnak biztosítani idős éveikre.

Egy nemrég készült felmérés eredményei szerint csupán minden hatodik magyar háztartás tud megtakarítani. Az egyik pénzintézet és az egyik legnagyobb, hazánkban is jelen lévő piackutató vállalat közös vizsgálatából kiderült, hogy a hazai háztartások mindössze 17,5 százaléka képes bevételeinek egy részét félretenni, és nagyon kevés háztartás bízik abban, hogy a közeljövőben tartalékaikat jelentős mértékben növelni tudják majd. Pedig a 2008 októberében kirobbant gazdasági válság arra ösztönöz mindenkit Magyarországon és külföldön egyaránt, hogy a bizonytalan és gyorsan változó gazdasági környezetben szükség esetére minél több pénzt tegyen félre.

A 2008-as válság kirobbanása óta nemcsak Magyarországon, de a világ sok más országában is egyre többen igyekeznek tartalékot képezni. Így többek között nőtt a megtakarítások aránya az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, és a spórolásban hagyományosan élen járó német háztartások is tovább növelték az elmúlt években tartalékaikat.

A magyarországi felmérés eredményei azonban azt jelzik, hogy hatból öt magyar háztartás annak ellenére, hogy szeretne félretenni, egyszerűen nem képes erre. Ennek oka főként a devizahitelek egyre emelkedő törlesztőrészletei, amelyek elviszik a családok bevételeinek jelentős hányadát. Ezen a helyzeten az idei személyi jövedelemadó-változások sem tudtak számottevően segíteni: a kedvezményben részesülő családok nagy része a hitelek törlesztésére fordítja a többletbevételt, és csak nagyon kis hányada tudja félretenni azt.

A megtakarítással rendelkezők között a legtöbben elsődlegesen a váratlan kiadások kifizetésére teszik félre pénzüket, másodlagosan lényeges pedig a gyermekek jövőjének biztosítása. A nyugdíjas évekre való takarékoskodás így csak a harmadik legfontosabb szempontnak számít a megtakarítással rendelkezők körében. Vagyis a nyugdíjcélú öngondoskodás egyelőre csekély szerepet játszik a tartalékképzésben.

Pedig a magyaroknak havonta átlagosan 45 ezer forintot kellene félretenniük azért, hogy nyugdíjas éveikben elfogadható színvonalon tudjanak élni. Ha havi 45 ezer forintot nem is tesz valaki félre, érdemes megpróbálnia minél többet tartalékolnia, hogy nyugdíjas éveit anyagi biztonságban, a gyermekektől, rokonoktól való függés nélkül tudja leélni.