Egyenletes ütemben emelkedett a hazai kártyahasználati hajlandóság, a jelenlegi trendek alapján az európai átlag egy évtized alatt elérhető. A kártyahasználat időbeli alakulása folyamatos növekedést mutatott a vizsgált, 2015-ös, 2016-os esztendőben. Az összes fizetési tranzakció közül a kártyás tranzakciók aránya 20 százalékról 25 százalékra nőtt. Azonban, ha csak az elfogadó helyek forgalmát nézzük – azaz olyan fizetési helyzeteket, ahol van lehetőség választani a két fizetési mód között – a tényleges arány 30-35 százalék között mozgott – áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb fizetési rendszer jelentésében.

Az MNB közölte, a számlafizetések terén a közelmúltban lezajlott fejlesztések kedvező hatással voltak az elektronikus fizetési megoldások forgalmára, és tavaly már a számlák 44 százalékát fizették ki készpénz használata nélkül. Az elmúlt évek fejlesztései, valamint a mobilfizetési megoldások bevezetése révén egyre több számla befizetésénél vált elérhetővé az elektronikus fizetési mód.

A jegybank megállapította, hogy a magyar sajátosságnak tekinthető sárga és fehér csekkek elektronizálása alapvetően befolyásolja az európai átlaghoz történő felzárkózást, így a fejlesztések jelentős mértékben megnövelték az elektronikusan befizetett számlák arányát. Az elsősorban szintén rendszeres számlafizetésekre használt csoportos beszedések forgalma esetében a 2016-ban elért 3 százalékos éves növekedés 2017-ben is jellemző maradt, így ez is hozzájárult a mutató értékének dinamikus növekedéséhez. Mindezek a hatások együttesen azt eredményezték, hogy 2016-hoz képest mintegy 5 százalékponttal emelkedett az elektronikus számlafizetések aránya.

Jelentős bevételek

A pénzügyi intézmények pénzforgalmi szolgáltatásokból származó bevételei tavaly hat százalékkal emelkedtek az előző évhez képest és megközelítették az 503 milliárd forintot. Ha a tranzakciószámmal arányos bevételeket hasonlítjuk az elektronikus fizetések számához, akkor kismértékben csökkenő tendenciát láthatunk, azaz fajlagosan olcsóbbak lettek a pénzforgalmi szolgáltatások a fogyasztók számára. Hasonló a helyzet a tranzakciók értéke és az ezekkel arányos bevételek esetében is. Ugyanakkor az egy fizetési kártyára jutó bevételek esetében kismértékben emelkedő tendencia mutatkozott. 

A pénzforgalmi szolgáltatások területén változatlanul az átutalásokból és a számlavezetési díjakból származó díjtételek jelentik a legfontosabb bevételi forrást. Tavaly az összes, 503 milliárd forintos pénzforgalmi bevétel negyedét az átutalásokhoz (124 milliárd forint) kapcsolódóan szedték be a pénzügyi intézmények, amely főleg arra vezethető vissza, hogy az elektronikus fizetési módok közül az átutalások összértéke a legnagyobb és ennél a fizetési módnál az árazás is jellemzően értékarányos. Fontos bevételi forrás még a pénzforgalmi területen a számlacsomagokhoz és számlavezetéshez kapcsolódó díjak, ami csaknem 96 milliárd forintos összeget jelentett az év során – fejtette ki a jegybank.

Bolti körkép

A fenti adatok a bankkártyás fizetés növekvő népszerűségét bizonyítják. A kereskedők egyre nagyobb hányada szereli fel a POS-terminálokat, hogy ne veszítse el azokat a potenciális vevőket se, aki már nem hordanak szívesen maguknál nagyobb értékben készpénzt. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor számos üzlet bizonyos összeg – például ötszáz, ezer forint –, alatt nem engedi, hogy bankkártyával fizessünk. 

Megtudtuk, hogy a kereskedelmi egységeket semmiféle előírás nem kötelezi, hogy biztosítsák vásáróik számára a bankkártyás fizetés lehetőségét. Illetve a pénzintézetek sem korlátozzák az üzleteket ennek használatában. Ha azonban az üzleteknek van POS-termináljuk, kiköthetik, hogy bizonyos összeg alatt nem fizethetünk a plasztikkal. Ám ezt jogszerűen csak akkor alkalmazhatják az üzletek, ha vásárlók által jól látható helyre – és nem csak a fizetést közvetlenül megelőzően a kasszánál – tájékoztató táblát helyeznek ki erről.

Nem éri meg

A POS-terminál használata a kereskedelmi egység számára ugyanakkor költséggel jár, díjszabása lineáris, kizárólag a vásárlás értékére vetített százalékos kereskedői jutalékot számítanak fel a bankok. Elvileg nincsenek minimális tranzakciós díjak és olyan addicionális költségek, amelyek kisebb összegű tranzakciók esetében a bolt oldalán jelentkeznének. Ugyanakkor az elfogadóhely szolgáltatója (bankja) tranzakciónként fix, vagy minimum díjat is alkalmazhat. Ez pedig azt jelenti, hogy a kis összegű fizetésnél már nem éri meg a kereskedőnek a bankkártyát elfogadni.

Néhány pénzintézet azonban az üzletszabályzatában rögzítette, hogy a vele szerződő kereskedő a bankkártyás fizetést nem kötheti minimum vagy maximum összeghez, azt a vásárlás értékétől függetlenül köteles elfogadni. Mint ahogy azt is rögzítik néhányan, hogy a bolt a kártyás fizetésért díjat, költséget vagy egyéb fizetési kötelezettséget nem számíthat fel a vásárlónak. Egyébként is, a kártyabirokosok diszkriminációja a készpénzzel fizetőkkel szemben a kártyatársasági szabályok szerint tilos.

Azt pedig a vásárlók döntik el, betérnek-e egyáltalán olyan üzletbe, ahol nem lehet bakkártyával fizetni.