Az államháztartás központi alrendszere 2018 januárjában 192,8 milliárd forint hiánnyal zárt, ahol a központi költségvetés hiánya 258,9 milliárd forint volt, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 49,8 milliárd forintos, míg az elkülönített állami pénzalapok 16,3 milliárd forintos többletet értek el. A költségvetési kiadások között az uniós kifizetések 327,9 milliárd forintban teljesültek, melyekhez nem volt elszámolható bevétel. Az otthonteremtési program tekintetében 17,2 milliárd forintot jelentettek a lakásépítési támogatások, melynek 2018. évi előirányzata 236,3 milliárd forint – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Közölték, az előző évhez viszonyítva érdemben emelkedtek az általános forgalmi adóból és a személyi jövedelemadóból származó, valamint a munkabérekhez kapcsolódó járulékbevételek. Mindez azonban nem adóemelés eredménye, hanem a meghozott kormányzati intézkedéseknek köszönhető.

Dinamikusan bővülő fogyasztás

Napjainkban már mintegy 4,5 millióan dolgoznak Magyarországon, a munkanélküliségi ráta pedig 3,8 százalékon áll. A 2016 novemberében megkötött hatéves bérmegállapodás szerint 2018 januárjától a minimálbér 8 százalékkal 138 ezer forintra, míg a szakmunkás minimálbér 12 százalékkal 180500 forintra nőtt, gyakorlatilag megduplázódva 2010-hez képest. Eközben a munkáltatókat terhelő szociális hozzájárulási adó idén 2,5 százalékponttal 19,5 százalékra mérséklődött, vagyis 7,5 százalékponttal kisebb, mint 2016-ban.

A továbbra is 15 száalékos, európai viszonylatban az egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadó-kulcs és a kétgyerekesek esetén havi 35 ezer forintot jelentő családi adókedvezmény következtében, illetve az év eleji 3 százalékos nyugdíjemelés és ágazati béremelések nyomán a fogyasztás dinamikus bővülése várható – fogalmazott az NGM.

Hozzátették, a fentiekkel összhangban a kormány az idei év tekintetében a korábbi előrejelzéseinek megfelelően 4,3 százalékos gazdasági növekedéssel és 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számol.