Tízből hét alkalmazott rendszeresen fáradtan, kialvatlanul jelenik meg munkahelyén – állapította meg az Accountemps friss kutatása. Az eredmények szerint a férfiak 77 százaléka, a nők 71 százaléka dolgozik álmosan. Kor szerint nagyobb a különbség: a fiatal, 18 és 34 év közötti munkavállalók 86 százaléka, míg az 55 évnél idősebbeknek „csak” fele jár fáradtan munkába.

Sajnos a felmérés nem csak arról szól, ki panaszkodik a legtöbbet, a vállalkozások ugyanis rengeteget buknak a kialvatlan munkaerőn. Aligha kell magyarázni, hogy miért veszélyes, ha a nehézgépeket kezelők, a szállítóautók sofőrjei vagy a másokért felelős beosztásban dolgozók alig bírják nyitva tartani a szemüket. Sokkal kevésbé látványos, de ugyanannyira veszélyes az irodai munka során okozott kár.

Már akkor is megrövidíti a cégeket a fáradtság, ha sikerül a kolosszális hibákat elkerülni. A megkérdezett munkavállalók több mint fele vallotta be, hogy kevésbé tud odafigyelni munka közben, 47 százalékuk pedig a szokásosnál is tovább halogatja feladatai elvégzését, ha nem aludta ki magát. A dolgozók 29 százaléka ismerte be, hogy többet hibázik fáradtan.

Ezek nem is olyan apró hibák: az egyik megkérdezett véletlenül egymillió dollárral többet számlázott ki az egyik ügyfélnek, mint kellett volna. Egy másik véletlenül megosztotta a vezetőség fizetését a cég összes alkalmazottjával, megint más pedig egymás után kétszer is elutalta az alkalmazottak fizetéseit.

Hogyan változtathatunk?

Több olyan módszer is van, mellyel megóvhatjuk cégünket az álmos munkásoktól. Az egyik, hogy rugalmasabb munkaidőt engedélyezünk nekik. Az emberek többsége – belső ritmus alapján – vagy éjszakai bagoly, vagy pacsirta, tehát vannak, akik reggel hatékonyabbak, mások inkább estefelé.

Ezzel nem lehet mit kezdeni, azzal viszont igen, hogy mindenkit akkor dolgoztatunk, amikor a legtermelékenyebb tud lenni. Kijelölhetünk olyan idősávot – például reggel 9 és délután 3 között –, amikor mindenkinek muszáj bent lenni, a maradék órákat pedig mindenki akkor dolgozza le, amikor akarja.

A pihenőszobák is segíthetnek bizonyos körülmények között. Érdemes az alkalmazottakat megkérdezni előzetesen, hogy használnák-e, ha lenne ilyen helyiség. Átlagosan valamivel több mint az emberek fele venné igénybe a pihenőt, a maradék pedig vagy azért kerüli, mert fél, hogy lustának nézik, vagy azért, mert nem szeret nyilvánosan heverészni. Azoknak viszont, akik használják, sokat jelenthet egy csendesebb sarok, hiszen sokszor fél óra szendergés is csodákat művel egy emberrel.

A távmunka is jól jöhet azoknak, akik messzebbről járnak be dolgozni, hiszen az utazással töltött időt így alvás váltja fel, cserébe pedig jobban megy a munka, amikor már azzal kell foglalkozni. A munkaterhelés felülvizsgálata is segíthet – ha azt látja, hogy csak az egyik műszak fáradt, vagy csak bizonyos időszakokban van komoly túlterhelés, megfontolandó, hogy ideiglenes munkaerővel segít a problémán. A lényeg, hogy nem mindig lustaság miatt fáradt a dolgozó, de szinte mindig pénzbe kerül ez a cégnek, ha nem tesznek ellene valamit.