Az elmúlt években, főleg a válság hatására kialakult és szélesedett a dolgozói szegénység Magyarországon: mintegy egymillió olyan munkavállaló van, aki a KSH által számított létminimum alatti összeget visz haza 8 órás, teljes állású munkával.

Magyarországon a 4 millió munkavállaló egynegyede annyi fizetést kap, hogy abból nem tud megélni. Ez a tendencia az elmúlt években jelentősen felgyorsult, vagyis kialakult és szélesedett a dolgozói szegénység – írta a Napi.hu.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSZSZ) jelentése szerint a magyar bérrendszer egy kétpúpú tevére hasonlít, ahol az egyik "púp" a minimálbér és annak környéke, a másik az átlagbér, azaz nettó 150 ezer forint és környéke.

A dolgozói szegénység a kórházi ellátásban és a szociális ellátásban dolgozókat érinti a legsúlyosabban. 60 százalékuk (145-150 ezer fő) - függetlenül a képzettségtől és a szolgálati időtől - szakmunkás minimálbért, azaz nettó 77 290 forintot visz haza.

A közszféra 680 ezer alkalmazottat foglalkoztat. Közülük 28,4 százalék nem a reá irányadó illetménytábla szerinti fizetést kapja, hanem közel 40 ezer fő a minimálbért.

Budapest mellett a 19-ből mindössze négy megye van, amelyekben az átlag felett van a bruttó kereset. Ezek: Komárom-Esztergom, Fejér, Győr-Sopron.

Az állam három területen szabályozza az állami szférában dolgozók munkabéreit:
- közmunkások
- közalkalmazottak
- állami vállalatok

A nagyon alacsony bérszínvonalat Magyarországon a szakszervezetek szerint az eredményezi, hogy az elmúlt években az állam munkáltatóként mindhárom területen visszafogta a bérnövekedést, ami találkozott a munkáltatók rövid távú igényeivel.

Fotó: FreeDigitalPhotos