Senki sem beszél szívesen arról, mi lesz a halála után, pedig az örökség szempontjából fontos lenne. Még az egyik legegyszerűbb hagyaték, a bankszámla esetében sem mindig egyértelmű, ki kapja a pénzt.

Ha hagyatékról van szó, általában az ingatlanok és az ingóságok kerülnek először szóba, amikor elhalálozik valamelyik családtag, pedig nem kizárt, hogy az örökség legnagyobb értékű része a bankszámla.

Szerencsés esetben a bankszámla tulajdonosa még életében rendelkezik arról, ki legyen majd annak az örököse. Ezt kétféleképpen teheti meg. Egyrészt az egyenleg megnyitásakor meghatározhat egy személyt, aki halála esetén hozzájut a számlán lévő pénzhez. Másrészt pedig kinevezhet egy társtulajdonost, aki ugyanolyan jogokkal rendelkezik a számla fölött, mint maga a tulajdonos.

Amikor a pénzintézet hivatalosan értesül a számlatulajdonos haláláról, onnantól kezdve csak az örököstől fogad el utasításokat az egyenlegre nézve. Az örökösnek ehhez bizonyítania kell, hogy valóban ő rendelkezhet a számla felett. Itt azonban nem kell bonyolult bírósági eljárására, vagy dokumentumok tucatjára gondolni, hiszen ha az elhunyt korábban megnevezte a számla örökösét, a bank számára már egy személyazonosságot igazoló dokumentum is elegendő.

Az örökös azonban csupán annyit tehet a számlával, hogy készpénzben felveszi, vagy saját egyenlegére utaltatja az ott lévő összeget. Az tehát ilyen esetben nem lehetséges, hogy „átvegye” a számlát, és tovább működtesse azt. Más a helyzet, ha a számlához társtulajdonos is tartozik, hiszen így ő lesz az egyenleg egyedüli birtokosa, és minden olyan joggal rendelkezik a z eredeti tulajdonos halála után is, mint korábban.

Amennyiben az elhunyt már megnevezett örököst a számlához, akkor az a halál után nem válik a hagyaték részévé, és örökösödési adót sem kell utána fizetni, hiába nem egyenes ági rokon a meghatalmazott. Amennyiben viszont nem neveztek ki örököst, és például a házaspár egyik tagja halálozik el, úgy a túlélő házastársat illeti az elhelyezett betétek utáni kamat. Ezen kívül a bankban tartott pénz fele is a megözvegyült félé lesz, a másik fele viszont a hagyaték részévé válik.

Némiképp más a helyzet akkor, ha az elhunyt rokon értékpapír számlával is rendelkezett, hiszen ennél a típusnál nem lehet sem örököst, sem társtulajdonost megnevezni. Így annak öröklése mindenképpen illetékköteles, hacsak nem egyenes ági rokon, vagy túlélő házastárs a kedvezményezett. Értékpapírszámlánál ha a bank tudomást szerez a halálesetről, minden addig adott meghatalmazás hatályát veszti. Ez azért fontos, mert így nem fordulhat elő például az, hogy egy korábban meghatalmazott személy olyan pénzügyi ügyleteket indíthasson, amellyel veszteséget halmozhat fel az örökösök számára.

Fotó: FreeDigitalPhotos