Az elmúlt egy évben a magyarok mindössze 27 százaléka tett félre pénzt – derült ki a 14 ország pénzügyi kultúráját vizsgáló legújabb OECD-tanulmányból. Ez azt jelenti, hogy négy magyarból három az elmúlt egy év alatt egyetlen forintot sem tudott félretenni, valamennyi bevételét felélte.

Gondolhatnánk azt, hogy mindez a jelenlegi magyar gazdasági helyzet következménye. De ha így lenne, akkor mivel magyarázzuk azt, hogy a köztudottan nem éppen gazdasági fejlettségéről híres Albánia is megelőzi Magyarországot pénzügyi tudatosság terén? Albániában ugyanis a tanulmány eredményei szerint a lakosság 42 százaléka tartalékolt az elmúlt egy évben. Jelentős különbség. Még érdekesebb, hogy a szintén nem gazdasági vezető szerepéről híres Peru is jócskán megelőzi Magyarországot a pénzügyi tudatosság terén. A peruiak 62 százaléka ugyanis félretett a pénzéből az elmúlt egy évben.

Ráadásul azoknak a magyaroknak a pénzügyi tudatossága is hagy kívánnivalót maga után, akik megtakarítanak. A magyarok 48 százaléka ugyanis – hiába a rengeteg reklám és marketing – bevallottan nem néz körül a piacon, mielőtt pénzügyi döntést hozna. Mi következik ebből? Az, hogy a pénzügyi döntéseket hozó magyarok közel fele érzelmi alapon, emlékei és érzelmei alapján dönt a pénzéről.

Abban, hogy melyik a kedvenc színünk, nyugodtan dönthetünk érzelmi alapon. De biztos, hogy pénzügyi téren is rendjén van ez? A mi pénzünkről van szó. Legyen szó bármilyen apró döntésről, kisebb vagy nagyobb összeg sorsáról, a saját munkánkkal megkeresett pénzünkről döntünk. Így ha megvan az a jogunk, hogy szabadon dönthessünk, és alaposan utánajárhatunk a kérdésnek, miért ne tennénk meg azt? Időbe telik ugyan, és egy kis energiába, de lehet, hogy több ezer, tízezer, vagy akár százezres nagyságrendű nyereségre tehetünk szert, ha figyelünk az adódó lehetőségekre, és ha lehetőséget látunk, élünk is azzal.

A kutatásból az is kiderül, hogy a magyarok mindössze 52 százaléka rendelkezik hosszú távú pénzügyi elképzeléssel. Mit jelent ez? Azt, hogy a magyarok közel fele nem tudja, hogy tíz vagy húsz év múlva mi történik vele anyagi téren. Pedig egy életbiztosítással, vagy egy nyugdíjelőtakarékossági számlával már biztosak lehetünk abban, hogy néhány év elteltével egy kisebb-nagyobb összeg biztosan a miénk lesz a félretett pénzen kívül, amely már megfelelő biztonságot nyújt idősebb korunkra.

Fotó: FreeDigitalPhotos